A magyar agár a mai korban igen kevéssé ismert, pedig ugyan olyan hûséges társ, mint a többi kutyafajta. A divatos angol agarak és whippetek átvették a terepet elõle.

A magyar agár eredetét ugyan úgy homály fedi, mint európai társainak származását. Több nézet is napvilágot látott ezzel kapcsolatban. Vannak olyan feltételezések, hogy Észak-Afrikából származnak ezek a kutyafajták, hiszen ott a hatalmas szavannákon, a kialakult létfenntartásukhoz hozzátartozott a gyors futás, mert csak így tudták elejteni a prédájukat. Az nem kétséges, hogy az egyiptomi fáraók udvaraiban megtalálhatóak voltak az agarakhoz hasonló kutyák, amit bizonyítanak a sírokban megtalált festmények is.

Egy másik nézet szerint Kis-Ázsiából ered ez a fajta. Mindkét felfogás szerint késõbb a rómaiak hozták Európa földjére ezeket a vadászkutyákat. A Kaszpi-tenger környékén élõ magas vadászati kultúrával rendelkezõ népektõl származtató nézetek is vannak. Tehát semmi biztosat nem lehet tudni az agarak kialakulásáról, és arról hogyan kerültek Európába.

Azonban biztos, hogy már az Árpad-kori feljegyzések megemlítik az agarat Magyarországon és leleteket is találtak a régészek. A magyar agár eredetérõl sincsen biztos tudásunk, de valószínûleg már a vándorlások alatt is kísérték a magyarokat ezek a kutyák. Tehát a mi agaraink feltehetõleg Ázsiából származnak. A régi feljegyzések szerint már ebben az idõben is futó vadak elfogására használták az agarat.

István király idejében a német lovagok magukkal hozott agaraikkal teremtették meg az agarászatot és a késõbbiekben is igen kedvelt volt Magyarországon a kutyákkal való vadászat. Mátyás királysága alatt csúcsosodott ki az agarászat, mivel nagyon kedvelte ezt a vadászati stílust és õ is kitûnõ lovas hírében állt. Õ elsõsorban a lovas agarászatot ûzte. Halála után azonban az agarászat hanyatlani kezdet, mivel az ország három részre szakadásával a királyi vadászatok ideje lejárt. Erdélyben és Felvidéken ûzték még ezt a sportot, amelynek nagy híve volt I. Rákóczi György és Bornemissza József. Bornemissza agaraival még farkasra is vadászott.

Az újabb fellendülés az agarászatban a reformkorban kezdõdött meg, ami Széchenyi István nevéhez kötõdik. Javaslatára sorra alakultak az agarászegyletek és e kutyafajta ismét a nemesség egyik legkedveltebb kutyájává vált. Gyorsasága, eleganciája, értelme is népszerûsítette a magyar agarat. De nem tartott sokáig a tiszta magyar agár vonal, mivel 1839-ben az angol telivér lovakkal egy idõben megérkeztek hazánkba az angol agarak is.

Az angol agarak csont felépítés könnyebb volt, gyorsabban tudtak futni, mint a magyar agár. Elkezdõdtek az agárversenyek Magyarországon, és az angol agarak gyõzedelmeskedtek a rövidebb távokon. A magyar agár elõnye az, volt, - ugyan robosztusabb felépítésû, mint rokona - sokkal kitartóbb, hiszen órákig képes volt üldözni a kiszemelt vadat nem törõdve azzal, hogy lábai véresre törtek fel üldözés közben. De a pályákon nem voltak elég gyorsak, ezért elkezdték õket keresztezni az angol agárral. Ezzel a döntéssel viták sorozata indult meg, amely mind a mai napig tart, hogy kell-e keresztezni a két fajtát vagy sem. Sokan úgy gondolják, hogy meg kellene próbálni a magyar agarat eredeti tulajdonságaiban megtartani, hiszen ebben különbözik európai társainál.

Az 1900-as évektõl egyre inkább nõttek azok a területek, amelyeket az ember megmûvelt, majd a két világháború következtében az agarak száma is megfogyatkozott. A XX. századi modern vadgazdálkodás is az agarászatok halálát jelentette. Mind a három tényezõ súlyosan érintette a magyar agár létezését, hiszen megszûnt élettere. Az 1950-es évekre elkönyvelték a kihalását a fajtának.
1963-ban kezdõdött meg újból az agarak felkutatása hazánkban, és sikerült is néhány egyedet fellelni, amelyek a fajta felélesztését eredményezték. 1991-ben újjáalakult az Országos Agarász Egyesület, majd 1999-ben megalapították a Tiszántúli Agarász Egyesületet.

Fej: Az agarak így a magyar agár is a leghosszabb kutyafejjel büszkélkedhet. Tekintete nyílt. Szeme középnagy, stopvonala enyhébb, mint az angol agárénak (Greyhound). Az orrtükör fekete.
Fül: kicsi, megtört, figyeléskor enyhén emeli, de nem hegyezi.
Nyak: hosszú, száraz.

Elülsõ végtag: hosszú, vékony függvényesen támasztja alá a testet. Ízületei szárazak, ujjai hosszúak.
Hátulsó végtag: jó csontozatú, elõnyös szögellésû, szikár. Igen erõteljes a medence és a comb izomzata.
Törzs: hosszú, lapos mély. Marja szinte nincs. Az ágyék erõsen izmolt (a futásban van kiemelt jelentõsége), enyhén domború. Fara enyhén csapott. Hasa üres állapotban teljesen felhúzott. Farka elég hosszú, vékony, szabályosan felkunkorodó. Futás közben hirtelen irányváltásra és fékezésre használja.
Bõr és szõrzet: Az orrtükör, a szájszél és általában a szabad bõrfelület fekete, a nyelv élénk piros. Az agár bõre nagyon finom, szõre rövid, sima. Színe változatos: fekete, zsemle, cirmos, hamvas, tiszta fehér és tarka.
Testtömeg: kanok: 27-31 kg
szukák: 22-26 kg
Magasság: kanok: 65-70 cm
szukák: kicsivel alacsonyabbak

VadaszKutya.hu