|
kotorékeb, jagd terrier, jagdterrier, tacskó, foxterrier,
welshterrier, vadaszkutya, kutya, vadászat, vadász, eb, terrier,
hajóeladas, etetõ, vad, vadak, retreiver, kopó, agár,
uszkár, vadaszlap, forestpress, vadászat, Vadgazdálkodás,
természetvédelem, vadásztársadalom, hivatásos
vadász, orvvadász, vadlexikon, vadász gasztronómia,
vadász borrend, VKE, magyar, erdõvédelem, erdészet,
vadásztársaság, vadászati kultúra, vadász,
vadász irodalom, vadászati törvény, vadászati
rendeletek, vadász sajtó, Vadászlap, Vadászati Kultúrális
Egyesület, alapítvány, vad, vadfajok, vadgazdálkodás,
vadászkutya, trófea, fegyver, vadászfegyver, formaruha, bélyeg,
természetvédelmi bélyeg, kodex, konferencia, etika, etikett,
vadászetika, vadászetikett, újság, Hubertusz, Diana,
Nimród, vadászhagyomány, vadászkürt, Matula,
vizsla, weimari, weimaraner, olaszvizsla, pointer, németvizsla, kajtatóeb,
labrador, golden, vadászkutya, véreb, meoe
Mi
is az agarászat?
Ezt
a vadászati módot csak az agarak tudják mûvelni,
mivel ez más néven futó vadászatot jelent. Ehhez
a vadászathoz viszont rendkívül gyors és éles
szemû kutyákra van szükség és ezek az agarak.
Az agarakat „szimat” nélküli kutyáknak is szokták
nevezni, mert a vadat a szemével észleli, nem pedig szaglásával,
más vadászkutyákkal ellentétben. A magyar agár
mivel igen szívós, ezért kitartóan tudta követni
a vadat hosszú órákon keresztül. Kitartása
mellett bátorsága a másik fõ erénye, ezért
a magyar agarakkal nemcsak nyúlra, hanem õzre, szarvasra, vaddisznóra,
és olykor-olykor farkasra is vadásztak.
 
Az agarászatnak két típusa létezett.
-
1. A lovas agarászat, amelyet elsõsorban a fõnemesek, nemesek
ûztek, hiszen nekik volt lovuk. A királyok is ezt a vadászati
módot ûzték, és mint már említettem
Mátyás királynak is ez a vadászat volt a kedvence.
A kutyákat kölyökkorukban szoktatták hozzá a
lovakhoz.
Egyéves koruk után megkezdõdött a fiatal agarak behajszolása.
E célból elõször is füzérre (több
kutyát, közös pórázra kötöttek), aztán
nyereghez (ló mellett járáshoz) szoktatták õket.
A behajszoláshoz lehetõleg sík terepet választottak,
ahol kevés vad volt, nehogy elterelje a fiatal kutyák figyelmét
az éppen ûzött vadról. A behajszolást lehetõleg
fiatal nyúllal kezdték meg, hogy a „serdülõ”
tanulóban lévõ agaraknak meglegyen a sikerélménye.
A füzérben mindig volt egy idõsebb tapasztalt agár,
aki mintát mutatott a fiataloknak. A nyúl kiugrasztása
után megvárták, míg a kutyák jól látják
a prédát - vagyis a vadász bemutatta a vadat – kikötötték
õket.
A legidõsebb ûzte a nyulat, utána pedig a többiek.
Aztán a leggyorsabb vágott rajta egyet, vagyis irányváltoztatásra
kényszerítette a menekülõ állatot. Így
terelgették, míg valamelyikük el nem kapta. A lovas agarászat,
úgy nézett ki, hogy a vadász lóháton ült
és mellette haladtak, nyeregnél, az agarak, amint meglátták
a vadat, kifûzték õket. Amelyik agár elfáradt,
nem bírta a hajszát visszatért a nyereghez. Egyes vagy
szóló agárnak hívták, azt az agarat, aki
képes volt egymaga elejteni a zsákmányt. Védõ
agárnak nevezték azt, az ebet, aki nem hagyta, hogy a többiek
széttépjék az elejtett állatot. A lovasok miután
az agarak elkapták a prédát, siettek a nyomukba, ha esetleg
segíteni kellett megölni a zsákmányt, különösen
akkor, ha nagyobb állatról vaddisznóról vagy szarvasról
volt szó.
-
2. Gyalogos agarászat a másik típusa ezen vadászatnak.
Ekkor a kutyákat szintén füzéren tartották,
de általában ilyenkor csak két kutyát vittek magukkal.
A szegényebb réteg vadászott így, akiknek nem volt
pénzük lovakra, de élelmezésüket a vadászattal
tudták kiegészíteni. Ennek hátránya csak
az volt, hogy a vadászok nem tudtak olyan gyorsan kutyájuk segítségére
sietni, ha azok harcba keveredtek a kiszemelt zsákmánnyal. De
általában az agarak erõs harapásukkal azonnal leterítik
a vadat.
VadaszKutya.hu
|
