Milyen vadászati módoknál és vadfajok vadászatánál alkalmazható a magyar vizsla?  Egyéni vadászatoknál: Az üregi nyúl vadászata történhet lesbõl, cserkelve és ugrasztva- ugrasztásnál a vadászgörény elterjedtebb. Cserkelésnél van igazán jelentõsége a jól kiképzett vizslának. Kitûnõ szaglásával, megfelelõ szélirányban jellegzetes állásával jelzi a vad jelenlétét a vadásznak.

A kellõ távolságból jelzõ vizsla eltereli a vadászról a vad figyelmét. Így módja van a vadásznak a lövésre felkészülni: ezzel vadászata eredményesebb lehet. Nem ritka, hogy a meglõtt üregi nyúl úgy be tudja magát „rúgni” a sûrûbe, hogy az elejtõ soha nem találná meg jó vizsla nélkül.

Balkáni gerle, örvös galamb vadászata napközben cserkelve a vízpartok mentén lévõ napraforgó táblák szélein, vagy a tarlók mentén, fasorokban lehet sikeres. A les vadászatra reggel és késõ délután van lehetõség, amikor megindul a „húzás”. Megfelelõ takarásban – a hívás irányában – komoly terítékre számíthat a vadász. Itt a vizsla feladata a lõtt szárnyasok összeszedése. Nélküle a lõtt vad tizede sem kerül terítékre. Erdei szalonka vadászata csak „húzáson” engedélyezett, ami a hajnali derengéskor és az esti alkonyatkor, igen rövid ideig tart. A leshelyünkön a vizsla mozdulatlan ülésre vagy fekvésre van kárhoztatva. A lõvilág határán leadott lövéskor, a leesõ szalonka megtalálása nem ritkán – vizsla nélkül – szinte reménytelen. A jó magyar vizsla „együtt él” a vadásszal és megfeszített figyelemmel kémleli az erdoszéli fák feletti égboltot. Sokszor elõbb veszi észre a közeledõ madarakat mint gazdája, amire viselkedésével felhívja a vadász figyelmét. A lõtt vad keresésére csak parancsra indulhat. Ilyenkor nagy szolgálatot tesz a vad felszedésével és elhozásával.

Vízi vad vadászata: Egyéni formában: Récefélékre és lúdra vadásznak lesbõl, les gödörbõl, húzáson, taposással és csónakból. A lõtt, illetve sebzett vízi vad zöme vízbe vagy a víz szélét övezõ nádas, sásos parti részre esik. Ezek megtalálása vizsla nélkül reménytelen. Híváson és lesen a vizslának mozdulatlanul a vadász mellett, helyben kell maradnia. A lövést követõen csak parancsra mehet a vad felkutatására és elhozására. Ellenkezõ esetben elronthatja a vadászat hátralevõ részét. A sebzett vadat – vízen vagy szárazon – a hátrahagyott nyomon követnie kell. Amennyiben megfogni nem tudja, kitartóan üldözze mindaddig, amíg az lövésre nem kerül, illetve más parancsot nem kap. „Taposást”, vagy keresovadászatot tocsogós, vizenyôs részeken, patakok mentén célszerû végezni. Itt a kereséssel tûnik ki a vizslánk. Kívánatos a puska alatti kajtatás, a vízen talált vad felrebbentése anélkül, hogy stabilan állná a récét, szárcsát, vagy egyéb vízi vadat. A lövés után parancsra megkeresse és apportírozza a lõtt vadat, ha sebzett követni a nyomát.

A csónakos vadászatnál úgy kell helyet biztosítani a kutyának, hogy ne veszélyeztesse az esetleges mozgásával a vadászt és a lövés biztonságát. Ugyanakkor a csónakból parancsra történõ kiugrásban a vizsla ne legyen gátolva, ugyanis a lõtt vadat így módon kell begyûjtenie. A vízben irányíthatónak kell lennie. Sebzett vízi vad esetén feladata a „spúron” (vízen hagyott szagnyomon) való követés, majd utolérve a vad megfogása és elhozása. Hideg idõben a munka végeztével a gazda kötelessége a vizsla szárazra törlése és védett helyre tétele.

Kártékony vadfajok vadászata: A mindenes vizsla feladatai köré tartozik minden olyan munka, amivel a vadászat során találkozhat. Elsosorban a hivatásos vadászok kezében lévo vizsláktól elvárható a kártékony vad apasztásához szükséges kemény, jó vizslamunka. Természetesen erre külön oktatni szükséges az ebet és állandó gyakorlásra van szüksége.