 |
Két kutató vizsgálata kimutatta, hogy a kutyák képesek az olyan másodlagos érzelmekre, mint a féltékenység, ha egy betolakodó érkezik a "családba". A kutyák különösen féltékenyek, ha "szerelmi háromszögbe" kerülnek, melyben a gazdi és egy másik, |
nemrég megismert ember vagy állat van jelen - sugallja egy új tanulmány. Az eredmény azt mutatja, hogy a kutyák talán ismerik a büszkeséget, a zavart, a szégyent és az olyan másodlagos érzelmeket, mint a harag, idegesség vagy meglepõdés.
A kutatók korábban már sejtették, hogy nem csak az emberek és a csimpánzok mutatják jeleit a másodlagos érzelmeknek. A féltékenység genetikai hajlama talán a kutyák õsi, farkas õseitõl származik. Dr. Paul Morris kutató szerint féltékenységet valószínûleg a farkasoknál is megfigyelhetnének.
Például a szexuális féltékenység szélsõségesen erõteljes motiváló erõ lehet a vadonban. Az érzés emellett kapcsolatban állhat a hierarchiában elért pozícióval, vagy a csapaton belül az egyes állatok között kialakult szövetséggel is.
Morris a Portshmouthi Egyetem pszichológusa és kollegája Christine Doe 1000 háziállat gazdájánál végzett vizsgálatot Anglia déli részein. A kutatók megkérték az állattulajdonosokat, hogy az állatoknál észlelt mind elsõdleges, mind másodlagos érzelmekrõl készítsenek megfigyeléseket. Az állatok között macskák, disznók, lovak, nyulak, patkányok, hörcsögök és természetesen kutyák is voltak.
Mindegyik állat igen magas pontokat kapott a másodlagos érzelmekre, a tulajdonosok 80 százaléka pedig azt állította, kutyája féltékeny. Amikor Morris és Doe meginterjúvolta a résztvevõket és kikérdezte õket megfigyeléseikrõl, a tulajdonosok ismételten elmondták, kutyáik féltékenynek tûntek, amikor a családba egy új ember vagy új állat került.
Morris saját két kutyáját - Silvert és Jessie-t - is alávetette a kísérletnek. Elõször mindent elkövetett, hogy figyelmét Silverre fordítsa, és Jessie-nek csak alkalmanként adott némi sinmogatást. Jessie többször mutogatta fogsorát és morgott, de visszafogta magát és megpróbált visszakerülni a családba. Morris szerint a féltékenységet a szeretet, vonzódás és figyelem valós vagy elõre látott elvesztése váltotta ki.
A kutyák féltékenysége különbözik az emberétõl. Nálunk ugyanis az itt és most a döntõ, míg a kutyáknál csak egy betolakodó váltja ki az érzetet. Amikor tehát kutya-féltékenységrõl van szó, azon érzelem némileg primitívebb és kevésbé bonyolult, mint humán megfelelõje.
Marc Bekoff az ökológia és evolúciós biológia professzora már számos könyvet írt az állatok érzelmeirõl. Legutóbbi mûvét Dr. Jane Goodall fõemlõs-kutatóval írta. A tudós egyetért Morris eredményeivel. Úgy hiszem Dr. Morrisnak igaza van. A kutyák és más állatok élnek az olyan másodlagos érzelmekkel, mint a féltékenység - mondja a szaértõ.
Morris következõ terve a kutyáknál a bûn, a lovaknál a büszkeség érzésének vizsgálata lesz.
|
